A Lehet Más a Politika a részvételi demokrácia pártja, így még a parlamenti politizálás megújításánál is fontosabbnak tartja a helyi önkormányzatokat. Elérkezett az idő, hogy együtt megmutassuk: Újbuda lakói a tekintélyuralmat és a korrupciót egyaránt elvetik, egy nyitott és befogadó, jól működő és élhető kerületet szeretnének! Programunk megalkotásában és megvalósításában mindazokra számítunk, akik hisznek a demokráciában, az átlátható városgazdálkodásban, akik városlakóként is egészséges környezetben szeretnének élni; mindazokra, akik egy igazságosabb Újbudát akarnak, ahol nem csak egyik-másik házat újítják fel, ahol minden igénylőnek jut hely a bölcsődékben és az óvodákban, ahol pezseg a kulturális élet és megerősödnek a helyi közösségek.
1. Kerületi Önkormányzat és intézményei
Legyen az önkormányzati gazdálkodás és az önkormányzati döntések megszületése átlátható és ellenőrizhető. Ugyanakkor az is lényeges, hogy a lakosság ténylegesen élni tudjon a demokratikus jogaival. Ennek érdekében szorgalmazzuk a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatását az önkormányzat működéséről, a döntési folyamatokról, valamint a tényleges döntésekről. Feltétlenül fejleszteni kell a kerületi Önkormányzat honlapját, lehetővé téve, hogy a képviselőtestület működése jobban és könnyebben figyelemmel kísérhető legyen.
Meg kell valósítani, hogy a kerületi média az önkormányzati döntéshozóktól függetlenül működjön, kiegyensúlyozottan tájékoztasson a helyi közügyekről. A megfelelő tájékoztatás erősíti a kerületi fejlesztések átláthatóságát. Szeretnénk emellett arra ösztönözni a választókat, hogy éljenek a demokratikus jogaikkal, így például részönkormányzatokat is hozhassanak létre (Kelenföld, Gazdagrét, Albertfalva stb. területén), és a részvételi költségvetés révén közvetlenül is dönthessenek a kerület fejlesztéseiről. A helyi demokrácia legyen mindennapjaink része! A mai szabályozási környezetben is meglévő városkörzeti tanácskozás felhasználható a részvételi demokrácia bevezetésének alapjául. Folyamatosan tájékoztatjuk a lakosságot, hogy mely kérdésekben és mi módon tudnak belefolyni a döntésekbe az intézményesült demokráciában.
Szomszédsági kerekasztalok létrehozatalát is támogatjuk! A külföldön sokfelé bevált gyakorlat szerint egy szomszédsági koordinátor közvetíti és képviseli az adott környéken élők javaslatait, érdekeit az önkormányzat felé, legyen szó a közvilágításról, forgalomcsillapításról, gépjárműroncsok elszállításáról, vagy szociális szolgáltatásokról. A szomszédsági kerekasztal bevonja azokat a csoportokat is, akik eddig alacsonyabb aktivitással vettek részt a közösségi életben (időseket, megváltozott munkaképességűeket, inaktívakat), hogy ők is hallathassák a hangjukat. A kerekasztalok kialakíthatják a környék identitását, rendezvényeket szervezhetnek (nyári táboroztatás, iskola utáni elfoglaltságok, egészségmegőrző programok, idősellátás, polgárőrség, cserekörök, önsegítő csoportok, parkok és játszóterek karbantartása, faültetés, graffitik eltávolítása stb.).
Meg kell teremteni annak, feltételeit, hogy az önkormányzati képviselők a helyi ügyekben leginkább járatos személyekkel egyeztetve alakítsák ki álláspontjukat. Ennek érdekében az érdeklődő lakosokat, a helyi civil szervezeteket, az adott területen működő intézmények, vállalkozások képviselőit be kell vonni az önkormányzati munkába, és ezt az együttműködést intézményesíteni kell. Összhangban a budapesti programmal javasoljuk a kerületben is a költségvetés egy részére bevezetni a részvételi költségvetést, melynek során a helyiek döntenek a kiadások céljairól.
Az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat a politikai pártok jelenleg kedvezményesen – azaz a piaci ár alatt – bérelhetik. Emiatt az Önkormányzat bevételektől esik el, melyekből elhalasztott fejlesztéseket lehetne finanszírozni. Ezt az alkotmányellenes gyakorlatot sürgősen meg kell szüntetni! A pártoknak az általuk bérelt ingatlanok után fizetendő bérleti díjat piaci alapon kell meghatározni.
A helyi önkormányzati képviselők részére a kerületben biztosított kedvezményeket, a “kivételezést” és a “soronkívüliséget” el kell törölni.
Jelenleg a kerületben kevés tere van a közéletnek. Léteznek ugyan középületek, de ezek csupán szakfunkciók ellátását teszik lehetővé. Gondoskodni kell arról, hogy az egyesületi és egyéb rendezvények minél több fórumon, felületen hirdethetőek legyenek. Sokkal szélesebb körben kell lehetővé tenni, hogy a kerület bizonyos önkormányzati tulajdonú épületeinek (pl. közösségi házak, sportcentrumok) egyes helyiségeit gyűlések, rendezvények megtartása céljából igénybe vehessék egyesületek, civil szervezetek. Hosszabb távú célként javallott lenne létrehozni kerületünkben az Egyesületek Házát, amely elősegíthetné a civil szerveződések létrejöttét, működését.
Haladéktalanul növelni kell a bölcsödés- és óvodáskorúak által igénybe vehető gyermekintézményi férőhelyek számát, illetve elő kell segíteni, hogy a gyermekintézmények nyitvatartása jobban igazodjon a szülők igényeihez, lehetőségeihez. Támogatjuk a családi napközi intézményét.
Annak érdekében, hogy a fiatalok szívesen bekapcsolódjanak a helyi közéletbe, sok külföldi ország sikeres példája alapján Újbudán is meg kívánjuk honosítani a diákpolgármester-választást. E program keretében városfejlesztési javaslatokkal pályázhatnának a kerület diákjai.
Meggyőződésünk, hogy egy olyan átlátható, tiszta közélet megteremtése a fontos, ahol a jövőben nem fordulhatnak elő korrupciós, vagy korrupció-gyanús esetek, így nem lesz kit, és nem lesz miért elszámoltatni. Olyan kerületet szeretnénk tehát teremteni, ahol:
* a rendszeresen megtartott helyi fórumokon, és a részvételi költségvetés intézményein keresztül, a lakosság bevonásával születnek meg a fontosabb döntések,
* az átlátható gazdálkodás könnyen betartható szabályok mentén és hatékonyan folyik, a civil résztvevők folyamatos ellenőrzése mellett,
* az önkormányzat az összes információt nyilvánosságra hozza, nem tart zárt üléseket, nincsenek titkai,
* érvényesül az egyéni felelősség elve: aki az átláthatóság szabályai ellen vét, vagy a közpénzek elherdálásában részt vett, nem lehet többé döntéshozói pozícióban!
2. Közlekedés, a zajterhelés csökkentése
Célunk a budapesti tömegközlekedés olyan fejlesztése, amely egyrészt lehetővé tenné a város főbb közlekedési útvonalainak a lehető legkevesebb átszállással való bejárhatóságát, másrészt a jelenleg nehezen megközelíthető területek elérését. A légszennyezést csökkentendő elsősorban a felszíni kötöttpályás tömegközlekedés – azaz a villamosvonalak - fejlesztését szorgalmazzuk, ezen belül a konkrét elképzeléseink:
* Az 1-es villamos meghosszabbítását már napirendre tűzték, de érthetetlen módon csak a Fehérvári útig tervezik a vonal hosszabbítását, holott érdemi változást csak az hozhat, ha ezt a vonalat az Etele térig vezetik.
* A Karolina út és környéke jelenleg tömegközlekedéssel nehezen közelíthető meg. Ezen a területen mindenképpen szükséges a buszjáratok fejlesztése, de hosszú távú javaslataink között szerepel villamosvonal létesítése is.
* A 6-os villamos összekötése a 61-es villamossal, így a felesleges átszállások és várakozások megszűnnének.
* A 4-es villamos meghosszabbítása a Bocskai út végéig, ahova egyúttal célszerű volna kihozni a 86-os busz végállomását is, ezen a ponton pedig lámpás gyalog- és kerékpáros átkelőhelyet kell létesíteni a vasúti síneken.
* Több buszvonal, illetve végállomás áthelyezése, például a 103-as buszjárat menjen ki a Kopaszi-gát kapujáig.
1. Kerületi Önkormányzat és intézményei
Legyen az önkormányzati gazdálkodás és az önkormányzati döntések megszületése átlátható és ellenőrizhető. Ugyanakkor az is lényeges, hogy a lakosság ténylegesen élni tudjon a demokratikus jogaival. Ennek érdekében szorgalmazzuk a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatását az önkormányzat működéséről, a döntési folyamatokról, valamint a tényleges döntésekről. Feltétlenül fejleszteni kell a kerületi Önkormányzat honlapját, lehetővé téve, hogy a képviselőtestület működése jobban és könnyebben figyelemmel kísérhető legyen.
Meg kell valósítani, hogy a kerületi média az önkormányzati döntéshozóktól függetlenül működjön, kiegyensúlyozottan tájékoztasson a helyi közügyekről. A megfelelő tájékoztatás erősíti a kerületi fejlesztések átláthatóságát. Szeretnénk emellett arra ösztönözni a választókat, hogy éljenek a demokratikus jogaikkal, így például részönkormányzatokat is hozhassanak létre (Kelenföld, Gazdagrét, Albertfalva stb. területén), és a részvételi költségvetés révén közvetlenül is dönthessenek a kerület fejlesztéseiről. A helyi demokrácia legyen mindennapjaink része! A mai szabályozási környezetben is meglévő városkörzeti tanácskozás felhasználható a részvételi demokrácia bevezetésének alapjául. Folyamatosan tájékoztatjuk a lakosságot, hogy mely kérdésekben és mi módon tudnak belefolyni a döntésekbe az intézményesült demokráciában.
Szomszédsági kerekasztalok létrehozatalát is támogatjuk! A külföldön sokfelé bevált gyakorlat szerint egy szomszédsági koordinátor közvetíti és képviseli az adott környéken élők javaslatait, érdekeit az önkormányzat felé, legyen szó a közvilágításról, forgalomcsillapításról, gépjárműroncsok elszállításáról, vagy szociális szolgáltatásokról. A szomszédsági kerekasztal bevonja azokat a csoportokat is, akik eddig alacsonyabb aktivitással vettek részt a közösségi életben (időseket, megváltozott munkaképességűeket, inaktívakat), hogy ők is hallathassák a hangjukat. A kerekasztalok kialakíthatják a környék identitását, rendezvényeket szervezhetnek (nyári táboroztatás, iskola utáni elfoglaltságok, egészségmegőrző programok, idősellátás, polgárőrség, cserekörök, önsegítő csoportok, parkok és játszóterek karbantartása, faültetés, graffitik eltávolítása stb.).
Meg kell teremteni annak, feltételeit, hogy az önkormányzati képviselők a helyi ügyekben leginkább járatos személyekkel egyeztetve alakítsák ki álláspontjukat. Ennek érdekében az érdeklődő lakosokat, a helyi civil szervezeteket, az adott területen működő intézmények, vállalkozások képviselőit be kell vonni az önkormányzati munkába, és ezt az együttműködést intézményesíteni kell. Összhangban a budapesti programmal javasoljuk a kerületben is a költségvetés egy részére bevezetni a részvételi költségvetést, melynek során a helyiek döntenek a kiadások céljairól.
Az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat a politikai pártok jelenleg kedvezményesen – azaz a piaci ár alatt – bérelhetik. Emiatt az Önkormányzat bevételektől esik el, melyekből elhalasztott fejlesztéseket lehetne finanszírozni. Ezt az alkotmányellenes gyakorlatot sürgősen meg kell szüntetni! A pártoknak az általuk bérelt ingatlanok után fizetendő bérleti díjat piaci alapon kell meghatározni.
A helyi önkormányzati képviselők részére a kerületben biztosított kedvezményeket, a “kivételezést” és a “soronkívüliséget” el kell törölni.
Jelenleg a kerületben kevés tere van a közéletnek. Léteznek ugyan középületek, de ezek csupán szakfunkciók ellátását teszik lehetővé. Gondoskodni kell arról, hogy az egyesületi és egyéb rendezvények minél több fórumon, felületen hirdethetőek legyenek. Sokkal szélesebb körben kell lehetővé tenni, hogy a kerület bizonyos önkormányzati tulajdonú épületeinek (pl. közösségi házak, sportcentrumok) egyes helyiségeit gyűlések, rendezvények megtartása céljából igénybe vehessék egyesületek, civil szervezetek. Hosszabb távú célként javallott lenne létrehozni kerületünkben az Egyesületek Házát, amely elősegíthetné a civil szerveződések létrejöttét, működését.
Haladéktalanul növelni kell a bölcsödés- és óvodáskorúak által igénybe vehető gyermekintézményi férőhelyek számát, illetve elő kell segíteni, hogy a gyermekintézmények nyitvatartása jobban igazodjon a szülők igényeihez, lehetőségeihez. Támogatjuk a családi napközi intézményét.
Annak érdekében, hogy a fiatalok szívesen bekapcsolódjanak a helyi közéletbe, sok külföldi ország sikeres példája alapján Újbudán is meg kívánjuk honosítani a diákpolgármester-választást. E program keretében városfejlesztési javaslatokkal pályázhatnának a kerület diákjai.
Meggyőződésünk, hogy egy olyan átlátható, tiszta közélet megteremtése a fontos, ahol a jövőben nem fordulhatnak elő korrupciós, vagy korrupció-gyanús esetek, így nem lesz kit, és nem lesz miért elszámoltatni. Olyan kerületet szeretnénk tehát teremteni, ahol:
* a rendszeresen megtartott helyi fórumokon, és a részvételi költségvetés intézményein keresztül, a lakosság bevonásával születnek meg a fontosabb döntések,
* az átlátható gazdálkodás könnyen betartható szabályok mentén és hatékonyan folyik, a civil résztvevők folyamatos ellenőrzése mellett,
* az önkormányzat az összes információt nyilvánosságra hozza, nem tart zárt üléseket, nincsenek titkai,
* érvényesül az egyéni felelősség elve: aki az átláthatóság szabályai ellen vét, vagy a közpénzek elherdálásában részt vett, nem lehet többé döntéshozói pozícióban!
2. Közlekedés, a zajterhelés csökkentése
Célunk a budapesti tömegközlekedés olyan fejlesztése, amely egyrészt lehetővé tenné a város főbb közlekedési útvonalainak a lehető legkevesebb átszállással való bejárhatóságát, másrészt a jelenleg nehezen megközelíthető területek elérését. A légszennyezést csökkentendő elsősorban a felszíni kötöttpályás tömegközlekedés – azaz a villamosvonalak - fejlesztését szorgalmazzuk, ezen belül a konkrét elképzeléseink:
* Az 1-es villamos meghosszabbítását már napirendre tűzték, de érthetetlen módon csak a Fehérvári útig tervezik a vonal hosszabbítását, holott érdemi változást csak az hozhat, ha ezt a vonalat az Etele térig vezetik.
* A Karolina út és környéke jelenleg tömegközlekedéssel nehezen közelíthető meg. Ezen a területen mindenképpen szükséges a buszjáratok fejlesztése, de hosszú távú javaslataink között szerepel villamosvonal létesítése is.
* A 6-os villamos összekötése a 61-es villamossal, így a felesleges átszállások és várakozások megszűnnének.
* A 4-es villamos meghosszabbítása a Bocskai út végéig, ahova egyúttal célszerű volna kihozni a 86-os busz végállomását is, ezen a ponton pedig lámpás gyalog- és kerékpáros átkelőhelyet kell létesíteni a vasúti síneken.
* Több buszvonal, illetve végállomás áthelyezése, például a 103-as buszjárat menjen ki a Kopaszi-gát kapujáig.
Örömteli tény, hogy egyre többen választják elsődleges közlekedési eszközül a kerékpárt a kerületben. Folyamatosan nő azok száma, akik a napi közlekedéshez veszik igénybe, de emellett rengeteg ember biciklizik családjával a hétvégeken is. A kerület jelenlegi kerékpáros infrastruktúrája alkalmatlan arra, hogy Újbuda mindenki számára biztonságosan, könnyen bejárható legyen kerékpárral. Ezen a téren az alábbi fejlesztéseket látjuk elsődlegesen szükségesnek:
* A meglévő kerékpárút-hálózat bővítése és gondoskodás a megfelelő karbantartásról.
* A hiányzó rövid (pár száz méter hosszú) összeköttetetések mielőbbi megépítése például a Borszéki utcában, az Egér útnál és a Szerémi út déli végén.
* A Budaörsi úton legalább három lámpával védett gyalogos és kerékpáros átkelőhelyet kell létesíteni, amelyek a mozgáskorlátozottak, az idősek, a babakocsit tolók közlekedését is megkönnyítik.
* A korábbi terveknek megfelelően gyalogos és kerékpáros alagutakat kell létesíteni a vasúti töltések alatt a Bukarest utca és a Fejér Lipót utca, illetve a Bartók Béla út és a Rimaszombati út összekötése érdekében.
Szorgalmazni kívánjuk a vasúti közeledésért és az autópályák létesítésért felelős szerveknél, hogy további zajvédő falak épüljenek a kerületen belül a különösen magas zajterhelést okozó vasúti pályák és autópálya-szakaszok mellett. Ahol szükséges, mindenütt fellépünk a zajártalom és a légszennyezés ellen, forgalomcsillapítással és zajvédő falakkal – a lakosság igényeit és a zajterhelést felmérve.
3. Városfejlesztés
I.
A kerületben mintegy 27400 panellakás található, amelyeknek meglehetősen alacsony hányada (alig harmada) vett részt eddig a panelprogramban, holott ez az arány egyes városokban már 80 % feletti. A kerületi panellakások többsége elavult, a fenntartásuk költséges, forgalmi értékük pedig folyamatosan csökken. Célunk az, hogy a panelházak felújítását minél szélesebb körben elérhetővé tegyük, ennek körében a panelprogramon túlmenően egyéb megoldásokat is támogatunk, például az „óbudai ökopanel” felújítást is.
Minthogy a lakóközösségek nehezen tudnak eligazodni a panelfelújításokkal kapcsolatos igen bonyolult kérdésekben, ezt a fajta kiszolgáltatottságot egy ingyenes szaktanácsadást nyújtó szakértői csapat felállításával szeretnénk megszüntetni. Ezen túlmenően kívánatosnak tarjuk, hogy az önkormányzat költségvetésén belül létrejöjjön egy olyan elkülönített alap, amely lehetővé teszi, hogy a panelfelújításokba fogók rövid idő alatt hozzájuthassanak az önkormányzati “egyharmadhoz”. Azt is kezdeményezni szeretnénk, hogy a panelház-felújítások fiatal tervezők, képzőművészek bevonása révén úgy valósuljanak meg, hogy az épületek vizuális megjelenése érdekesebbé, vidámabbá váljon.
A lakótelepek kiváló terepei egy másik környezetbarát fejlesztésnek: a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésnek. Ennek nyilvánvaló előnyeit eddig képtelen volt kiaknázni a működésképtelenség határán egyensúlyozó képviselőtestület. Pedig a szelektív gyűjtés hatékonysága a jelenleg alkalmazott hulladékszigetes (azaz különböző színű konténerek kirakásán alapuló) megoldás 20%-os hatékonyságához képest négyszeres, 80 % körüli. Szintén előny, hogy a csatlakozó házak környezetében fel lehet számolni a (sajnos) törvényszerűen szemétteleppé váló szelektív szigeteket. Ráadásul, ha a házakon belül csökken a hulladékok, és nő az újrahasznosításra elkülönített anyagok mennyisége, a szemétszállítási díj is csökkeni fog, ami minden egyes lakónak megtakarítást jelent!
II.
A XI. kerület – a legnagyobb budai kerülethez méltóan – rendkívül sokszínű. Célunk az, hogy a sokszínűség megőrzése mellett kerülhessen sor a fejlesztésekre. Az egyes városrészek már kialakult építészeti jellegének megfelelően, ahhoz illeszkedve kerüljön sor új építkezésekre. Ennek keretében az önkormányzati ingatlanfejlesztésekkel kapcsolatos döntésekbe a lakosság minél szélesebb körét szeretnénk bevonni, hiszen a kerületet az itt lakók életkörülményeinek javítása érdekében szeretnénk fejleszteni. Elő kívánjuk azt is segíteni, hogy a családi házak tulajdonosai és a társasházközösségek intézményes segítséget kapjanak ahhoz, hogy a tájba illeszkedő, lehetőség szerint őshonos növényekkel telepítsék be kertjeiket.
Fontosnak tartjuk, hogy a kerületben található bankok, üzletek mellett több, színvonalasabb étterem, kávézó, galéria nyíljon. Kiemelt szempont emellett a meglévő zöldterületek megőrzése, a számos elhanyagolt park fejlesztése és ezek színvonalas fenntartása. Amennyiben zöldfelület felszámolására kényszerül az önkormányzat, az kizárólag közérdekből és a terület pótlásával legyen lehetséges. Nem csökkenhet a növényekkel borított területek nagysága, egyes belvárosias jellegű lakórészeken pedig további fasorok ültetését szorgalmazzuk. Lényegesnek tartjuk azt is, hogy a Duna partjának minél nagyobb területe váljon a lakosság számára elérhetővé, ennek körében a partszakaszok rendbehozatalát, parkosítását tartjuk elérendő célnak.
Támogatjuk, hogy a gondozatlan zöldfelületek és kertek megművelésére az önszerveződő városi közösségek jöjjenek létre. Az adott közösség tagjai saját maguk szabják meg a kertművelés szabályait, a terményeket pedig a tagok saját fogyasztásra állítják elő, lehetőleg természetközeli gazdálkodási módszerekkel. A Lehet Más a Politika a XI. kerületi önkormányzatnak úttörő szerepet szán a közösségi kertek létrejöttében, mivel a tapasztalatok szerint ezek a kezdeményezéseknek számos pozitív hatása – egészségesebb, szebb és élhetőbb környezet, összetartó helyi közösségek létrejötte – van.
Hasonló szempontok alapján ugyancsak támogatni kívánjuk a belterületi lakóépületek „zöldítését”, például azt, hogy fák, cserjék kerüljenek a körfolyosós házak belső udvarán feltört beton helyére.
A Kulturális Városközpont Koncepciót alapvetően jó ötletnek, de tervként rendkívül hiányosnak tartjuk. Az Önkormányzatnak sokkal konkrétabb szerepet kell vállalnia abban, hogy a Bartók Béla út környéke a budai kulturális városközponttá válhasson. A Móricz Zsigmond körtéren található Gomba, és a Feneketlen tó környéke – ezen belül a Parkszínpad – helyzete egyaránt rendezetlen, sorsuk bizonytalan. Szeretnénk, hogy a Parkszínpad ismét mindenki számára élvezetes kulturális eseményeknek adhasson otthont, továbbá hogy a Gomba a XI. kerület kulturális életének egyik meghatározó elemévé váljon.
4. Lakhatás és hajléktalanság
Régóta fennálló. súlyos problémának tartjuk Újbudán a hajléktalanság kérdését. Az önkormányzati lakások számának drasztikus csökkenése, a munkanélküliség, a hajléktalanszállók alacsony színvonala, a jogi szabályozás hibái és az önkormányzatok szociális érzéketlensége, tehetetlensége együttesen idézik elő azt, hogy méltatlan és az egészségre veszélyes körülmények között élnek embertársaink. Ide tartozik, hogy az otthonnal bírók közérzetét is rontja a jelenlegi helyzet, amely közegészségügyi szempontból is problematikus.
Javasoljuk, hogy a kerület önkormányzata új lakáskoncepciót alkosson, amely érdekeltté teszi a beruházókat abban, hogy a nagyobb építkezésekhez kapcsolódóan kis alapterületű, szerényebb kialakítású, de összkomfortos lakások is épüljenek. Ezek egy része önkormányzati tulajdonba kerülő szociális bérlakásként épülne, egy másik része pedig szociális alapon megpályázható lakásokként, amelyek várományosai saját munkát vállalva csökkenthetnék a lakásszerzés költségeit.
Gondot kell fordítani arra, hogy a lakhatással összefüggő szociális ellátásokkal (pl. adósságkezelés) kapcsolatos tudnivalók jobban eljussanak az érdekeltekhez.
Kezdeményezni fogjuk, hogy a főváros és a kerületek közösen alkossanak hajléktalanügyi stratégiát, melynek révén reális időn belül kellő számú, az emberi méltóság szempontjainak megfelelő hajléktalan-szálláshely létesülhet a fővárosban. Ezek részben a meglévő szálláshelyek fejlesztésével, részben új, kisméretű, komplex szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek létesítésével jöhetnének létre. Egyidejűleg létre kell hozni olyan komplex hajléktalansegítő ellátásokat, amelyek elősegítik azt, hogy a hajlék nélkül élők fokozatosan újra emberhez méltó életfeltételek közé kerülhessenek.
Támogatni kívánjuk olyan civil szervezetek létrehozását, amelyek megkönnyítik azt, hogy a bútoraikat, háztartási gépeiket lecserélők a szegényeket segítő módon válhassanak meg berendezési tárgyaiktól.
Egyes fejlett országokban a szerencsejátékok bevételének egy részét az állami múzeumok műkincsállományának gyarapítására fordítják. A hazai lakhatási gondokra tekintettel kezdeményezni fogjuk, hogy szerencsejáték-jövedelmek egy jelentős hányadát a fedélhez jutás támogatására lehessen fordítani.